Férjem nem igazán tudta, hogy ki is ő valójában, kihez is vonzódik

 

Hajnival a Válás és újjászületés csoportban találkoztam. Teljesen magával ragadott a története, mely arról szól, hogy a pokol fenekéről is fel lehet jönni, és lábra állni! S nem csak fiatalan, hanem akár negyvenen túl is … A csoportban titoktartás van, amely ez esetben feszélyezett, mert úgy éreztem, róla mindenkinek beszélnem kell … Igy nagyon örültem, hogy 2 évvel a csoport után elvállalta velem az interjút, és hogy közzé tehetem saját elbeszélést.

Hajni 49 éves

Még kicsik voltak a gyerekek, mikor először beadtam a válópert. Ott voltam a kisgyerekekkel, miközben a férjemet alig láttuk. Ő édesanyjával ingázott Németország és Románia között: 3 hét  külön lét után, 3 napot voltunk együtt. De azok is veszekedésbe mentek át. Amikor megjött, semmi sem volt jó, mindenbe belekötött, semmibe vett engem, mint nőt, ráadásul a veszekedéseink tettlegességbe mentek át. Egy ilyen veszekedés után döntöttem úgy, hogy ebből elég! Kilépek belőle! Az elején még mézes mázas volt, de aztán egyre durvább. Féltem, mert azzal fenyegetőzött, hogy elveszi tőlem a gyerekeket és megveret másokkal. Ugyanakkor megígérte, hogy megváltozik.

Egy ideig így is volt, de aztán ismét ugyanaz ment, mint előtte. Elkeseredésemben az alkoholhoz nyúltam, nagyon durván inni kezdtem, 2 éven keresztül. Aztán volt egy mélypont, amikor már a kórházban kötöttem ki. Ekkor döntöttem el, hogy ebből elég! Főleg a gyerekeim miatt ez így nem mehet tovább, leszokom az alkoholról. Férjem minden nap 5-ször elmondta nekem, hogy ez úgy se fog sikerülni, ennek ellenére megvalósult.

Viszont utána jött a következő nehézség, komoly térdproblémáim lettek, műteni is kellett, de a műtét sem sikerült. Addig én dolgoztam, mert a férjem nem akart, de már én sem tudtam, hisz ezáltal munkaképtelenné váltam. Ez volt az a pont, ahol meredeken ment lefelé a házasságunk. A térdemet nem tudták meggyógyítani, ápolásra szorultam. Férjem ápolónak nevezte ki magát, hogy engem ápol, és ebből legyen bevételünk, de ez nem így történt. A gyerekeim segítettek, ő addig felpattant a biciklijével és járta a világot. Végül aztán egy természetgyógyász segítségével sikerült egészségügyileg rendbe tennem magam.

Ami még feszültséget okozott köztünk, hogy a férjemnek volt egy ázsiai barátja, akit felkarolt. Amikor elhozta, elvárta az egész családtól, a gyerekeitől, hogy vele foglalkozzanak, mert ő mennyire nehéz sorsú. Nekem mosni, főzni és szórakoztatni kellett, ha a férjem nem volt otthon. Sőt, amikor a férjem eljött Magyarországra (ekkor Ausztráliában éltünk), a barátjának elég súlyos balesete lett: forró olajjal égette meg mind a két kezét és lábát. A nagy fiamnak és nekem kellett etetnünk. A fiam ölbe vitte ki a kocsihoz és az orvos után be a házba is. Csak később, a válásunk után 2 évvel tudtam meg, hogy más is volt köztük. A gyerekeinek végül bevallatta, s tőlük tudtam meg, hogy a férfiakhoz húzott, és ez az ázsiai fiú volt az első ilyen az életében.

Ausztráliában éltünk, amikor is a lányom 18 évesen eldöntötte, hogy Magyarországra jön. Ide utaztam, hogy rendbe tegyem neki a lakást, hogy lakható legyen, valamint az én végleges hazaköltözésem is ez lett volna. De a férjem azt mondta, hogy csípő protézisre van szüksége és legyek ott, amikor haza engedik a kórházból. Így vissza mentem Ausztráliába, de kiderült, hogy semmi operációról nincs szó.

Járatomon csúszások miatt 3 napig utaztam. Nem tudtam aludni, nagyon kimerült voltam. Haza érkeztem és a férjem  összeveszett velem. Kértem, hogy térjünk vissza később a problémára, had pihenjem ki magam, de nem hagyta, állandóan felhánytorgatta. Ekkor éreztem azt, ha ő nem képes ezt megérteni és tekintettel lenni rám, akkor jobb, ha mégis elválunk. De ő megint megígért mindent, hogy megváltozik.

Áprilisban értem vissza Magyarországra és hamarosan elkezdtem dolgozni. Úgy nézett ki, hogy ebből meg is fogok tudni élni. Ő a következő telefonbeszélgetésünk alkalmával azt mondta, hogy megtiltja, hogy ott dolgozzak. Ez volt  az utolsó csepp a pohárban és éreztem, hogy itt mindennek vége szakadt bennem.

Magyarországon a fiamnak a lakásába költöztem. Igazából én adtam bele a pénzt, de rá írattuk, én meg szépen felújítottam.

A munka nem jött be igazán, és így ott hagytam. Nagyon nehéz volt munkát találnom a következő másfél évben. Aztán szerencsémre egy ismerősöm beajánlott egy étterembe szakácsnak. Végre lett munkám és állandó fizetésem is. Ekkor találtam rá a Válás és újjászületés csoportra. Ez a kettő dolog volt, ami addigi sorsomat meg tudta fordítani. A VÚ csoport után képes voltam könnyedebben venni a nehézségeimet, jobban ráláttam addigi életemre, nyugodtabb és toleránsabb lettem másokkal …

Nehézség pedig jött bőven.

Ekkor már elváltam a férjemtől, aki válaszként kirakott a lakásból, amit kifizettem a fiamnak és részlegesen felújítottam. Mivel a fiam nevén volt a lakás, és a férjem volt a haszonélvezője, ezért fogta, és kirakatott onnét. A gyerekeim pedig nem mertek szembeszállni az apjukkal, így nem tudtam bizonyítani, hogy a pénzt én adtam bele. A férjem folyamatosan fenyegetőzött. Amikor velem szembe jött az úton, átmentem a túloldalra, mert attól tartottam, hogy nekem esik és agyon ver.

Közben egy régi, gyulai ismerősöm is elkezdett udvarolni nekem, de nem igazán akartam a közeledését. Idősebb nálam jópár évvel, öregnek éreztem magamhoz.

Végül a férjem egy óvatlan pillanatban 2 gyulai ingatlanunkra megengedte, hogy rá írathassam magam. Gyorsan meg is írtuk a szerződést, amit jól tettünk, mert másnap már mondta a fiunknak, hogy igazából nem is így gondolta. De akkor már a szerződés meg volt. Lementem Gyulára, hogy az ingatlant rendbe tegyem. Ekkor ismét találkoztam a kedves, régi ismerősömmel, aki elhívott strandra. Exférjem észrevette, hogy beszélgettünk, már össze is kombinálta, hogy mi biztos együtt vagyunk! Megint el kezdtünk veszekedni, kiesett a lakás kulcsa a táskámból, amit ő el is tett. A strandon Gyuszi kérdezte, hogy mi a problémám, mert  látta, hogy fel vagyok dúlva. Elmeséltem neki, mondta, hogy ilyen állapotba ne menjek haza, elhívott magához. Az exem követett minket, látta, ahogy vacsorázunk, mert a redőny nem volt lehúzva. A kocsim ablakát kitörte és 3 kerékgumit kilyukasztott. Utána a gyerekeimnek szidott el minket mindenfélének.

Vissza kellett mennem Pestre. Gyuszi nagyon figyelmes volt, mindenben segített. Napi szinten felhívott, hogy mi van velem, meg tudom-e javíttatni a kocsimat.

Munkahelyemen átkérettettem magam egy másik helyre, mert nagyon nehéz volt, de sajnos nem vettek át. Ekkor Gyuszi mondta, ha már úgy is Gyulán van ingatlanom, nincs ami Pesten tartson.  Hisz közben a lányom is összeköltözött Pécsen a párjával. Mi lenne, ha szorosabbra fűznénk a kapcsolatunkat és odaköltöznék hozzá?

Tavaly nyáron költöztünk össze. Ő tőle rengeteg szeretetet kapok, nagyon figyelmes, és nagyon segítőkész. Nagyon más, mint a volt férjem! Szorgalmas, segít a háztartásban, a ház körüli dolgokban. Ha hibáztam, a férjem lehordott és veszekedett velem, Gyuszi egyáltalán nem bánt érte, hanem segít megoldani a felmerülő problémákat.

Gyulán is kapásból lett munkám, ámbár nem tetszett és gyorsan váltottam. Ott rossz körülmények közt dolgoztam, a következő munkahelyemen már más volt, csak ott meg fizetni nem akartak. Így vettem egy nagy lélegzetet, és beadtam Gyula legnagyobb hoteljébe az önéletrajzomat. Pedig rettentően féltem, hogy ott rengeteg lesz a munka! Szerencsére pozitívan csalódtam! Sok a munka, de sokan is vagyunk rá, így normális tempóban tudok dolgozni. Közben saját kis vállalkozásban is gondolkodom, főző tanfolyamokat szeretnék tartani, és készülőben van az első szakácskönyvem is, amit jövőre szeretnék kiadatni.

Visszagondolva a házasságomra – szerintem a férjem nem igazán tudta, hogy ki is ő valójában, kihez is vonzódik, és a feszültségét, a nők iránt érzett gyűlöletét rajtam vezette le. Többször nekem vágta, hogy ő csak arra kellett nekem, hogy egzisztenciálisan jó legyen nekem. Az együttléteket is hárította azzal, hogy fél, megsértem őt. Gondolkodtam, hogy esetleg mit tudtam volna másként csinálni, esetleg a gyerekeimnek segíteni, hogy jobban biztonságban érezzék magukat. De arra jutottam, hogy ennél több nem tellett tőlem.

Örülök, hogy végül sikerült kilépnem 29 év után, ebből a házasságból. Nagyon-nagyon nehéz volt elindulni. Ausztráliából költöztem haza,  másfél évig nem volt munkám, a férjem kirakott abból a lakásból, amibe beleadtam a pénzem. Volt egy pont, amikor a lányommal sem éltem már együtt, és már a hivatalos teendők is lezajlottak. Az ekkor megtapasztalt üresség volt a legborzasztóbb!

Jótevőm, aki munkához juttatott, és a Válás és újjászületés csoport lendített túl a mélyponton – utána dolgozhattam, és jöttek a munkalehetőségek. Most van ingatlanom, amit építek. Intézem, hogy olyan konyha része legyen, ahol a kis főző tanfolyamaimat is tarthatom. A férfi, akivel jelenleg együtt élek tisztel, szeret és megbecsül. A munkám is jelenleg jó, most már a hó végére is ki tudok fizetni minden számlát, s remélem el jön azaz idő, hogy félre is tudok rakni.

 

KÖVETKEZŐ CSOPORT IDŐPONTJAI:
szeptember 23., október 7., 21., november 4.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: szeptember 16.

Válás és újjászületés csoport ősszel

TOVÁBBI TUDNIVALÓK ÉS JELENTKEZÉS: 

Válás és újjászületés csoport: https://goo.gl/9Z7ZHT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.